Szombat 08.06.

Korábban indultam egy busszal, mert a Cserepes tejivóban szerettem volna reggelizni. Egyszer voltam, és akkor nagyon jól éreztem magam. Mikor beértem a Corvinra akkor láttam, hogy sajnos hétvégén már nincsenek. Így máshol kellett reggeliznem sajnos. Mivel így meg nagyon korán volt, kicsit nézelődtem, végig gondoltam merre induljak. Sajnos nem tudtam, hogy ez lesz akkor erre az időre szerveztem volna egy Live instát, ami tegnap nem jött össze. Miután 10 órakkor kinyitott minden és a Burger Kingbe megreggeliztem a Decatlonban vettem egy hasi tasit mert ami volt, azt kölcsön adtam, de nagyon hiányzott arra a napra, szóval biztos ami biztos alapon, néztem egyet. Igaz fehérben volt csak, de belefér minden fontos dolog.

Majd ezek után siettem a Múzeumba, de minden késve ért, szóval 11:15 –re értem be. Az egyiptomi tárlat vezetésre nem tudtam pluszba már jegyet kérni, de a Matissre igen.

Az egyiptomi tárlatra azért bementem, így ha teljesen nem is, de részben halottam a tárlat vezetést. Egy nagyon aranyos, és profi tárlat vezető volt. Mindenkinek csak ajánlani tudom, még így is, hogy nem voltam a részese 100%-ban.

Aztán Matisse kiállítás.

Henri Matisse Színek kiállítására beérve, első pozitív tapasztalatom már az elején, hogy sokkal rendezettebb és átfogóbban átláthatóbb volt, mint a Bosh kiállítás. Nem csak festményei, hanem rajzai, szobrai és ő volt a legelsők között, aki a nagy felületű papír ragasztással foglalkozott. Sok egyszerű, pár vonalas rajzai voltak. Néhányról pedig azt éreztem, hogy egy komolyabb óvodás is lekörözné. Volt egy két olyan rajza is, ami kb,. az én szintemet üti meg, pedig nem vagyok egy Picasso. Mindezeket összegezve érdekes volt. A sok egyszerű fejrajz, falevél és minták és egyszerű vonalak közé, plusz szobrok, lásd a jaguár elejti a nyulat, kicsit furcsán hatot az akt munkásságai is. Rengeteg ruha nélküli női képe és szobra volt, némelyik kissé elnagyzolva is.

A Vénuszra hasonlító festményét konkrétan nem is értettem jó magam sem, olvastam is, hogy rengeteg kritika érte, jogosan, mert nem igazán adja vissza maga a festmény mit is akart üzenni az alkotó a közösségnek. Negatívum: Kettő is volt. Az első mikor én éppen bent voltam, és örülök, hogy a múzeum támogatja a családosokat és megvan kötve, hogy baba kocsival lehet körbe járni, de babakocsik között lavírozni, plusz mozgás sérültet kerülgetni nem egyszerű. Ismét fotózás ment ezerrel a kutya sem szólt senkinek, és volt akit láttam, hogy videózott is. Szóval ismét megint zavart, de Mattisse munkássága ezúttal nem érdekelt annyira, hogy hajtson engem is a vágy, hogy fotózzak. Viszont egyiptomi részre visszaérve, kutató munkát kezdtem, mert valamiért mindig elő jön egyiptom szóval egyértelműen keresgélnem kell ott bár még nem jöttem rá mit, de elindultam egy vonalon, aminek az eredménye 200 kép lett leírásokkal, képekkel dokumentálva, ezt át kell nyálaznom és le kell írnom. De legközelebb viszek már jegyzetfüzetet is és írni is fogok.

A múzeum után 13 órakkor a napot fokozatosan kerülve menekültem a Westendbe ahol ebéd után, listával a kezembe neki álltam keresgélni. Cserépvárosban füstölőket vettem, érdekes, hogy tudat alatt minden egyes alkalommal megnézem a karkötőket majd nem veszek egyet sem- mintha keresnék valamit – na majd ez adja magát. Bagoly könyvesboltban A.O.Esther Mennyei Glóriák, 5 könyve volt, iszonyat nagy csábítás fogott el, de még nagyobb lett volna, ha ott lett volna az összes könyve, így végül nem vettem meg egyiket sem.

Apacs ékszerüzlet, Farkas medál nem volt, Sárkány igen, de nem tetszett így ott sem költöttem. Hobbibolt, két Fűzött Sketchbook, és rengeeetek „direkt írtam így hogy érezhető legyen a hatása”, matrica új tulajdonosa lettem. :D

Teabolt, álmaim bögréjét láthattam végre nem csak neten de mikor meghallottam az árát, oké ma sem veszlek meg alapon ott hagytam. xD A Pirexben megvettem az Új Bojumat, azt amire úgy vágytam, na ebben reménykedem, hogy tényleg jó lesz már és nem fognak gyűrődni a számomra fontos dolgok. Megvolt hírdetve valami Bor feszt is, ami én speciel nem találtam.

Vagy is felmentem, a tető teraszra a mozinál, de nem volt semmi, lehet eggyel lentebb volt, de annyira meleg volt, hogy végül nem is erőltettem a dolgot. Mediamarkt nézelődést hagytam mert annyian voltak, és már fájtak a lábaim, szóval vissza Corvin mert a gyerekeknek ajándékot akartam venni és a Westendben nem találtam sem olcsóbb gumicukrot, sem pacikát. Corvin plázába sikeresen vettem egy Plüss pónit, (imádja a pici, azzal alszik) a fiamnak meg jóformán mindene megvan, ő nem rég kapott Vizi játékot neki gumicukor volt a legnagyobb vágya így abból táraztam be.

Cirminek kerestem fém edényt, de mindenhol ahol megfordultam, csak műanyag volt, azt nem akartam venni, hisz van neki, és a viharos szél mindig elhordja így ezért akarom lecserélni fémre. Vissza érve a Népligetbe nem akartam egyből hazajönni, rendezni akartam a cuccaim, és fújni egyet.

A busszal amivel jöhettem volna egy három gyerekes anyuka kínlódott a három kerekű babakocsival. És bár nem értettem, miért nem jóval előtte kezdte összecsomagolni a kis családozott, de végül a sietségére siettem.

Sikeresen, bár nagy nehezen csukódott össze a baba kocsi, sikerült összecsuknom és betennem a szállító részbe, közben a két gyereket fogtam, közbe a picit is fogtam, mert szegény már majdnem bele tekeredett a kenguruba. Jaj istenem, azt a tündéri kislányt viszont örökbe fogadtam volna, nagyon cuki volt. Esküszöm mindig meggyőzöm magam, de ilyenkor úgy vállalnék még egy kislányt, nagyon tünemény volt. Szóval az e körüli szerzett tapasztalat teljesen átformált. Mindig, ha azt fogják éreztetni, hogy rossz anya vagyok, vagy nem csinálom rosszul a dolgokat, erre a napra fogok gondolni. Összefogtam egy anyukát és három gyereket.

Nagyon profi és rendezetten segítettem, mint akinek a kisujjában van a dolog. Tehát, ha valaha is úgy érezném, hogy valamiben rossz vagyok, erre fogok emlékezni. Azt fogom mantrázni, hogy képes vagyok rá, ha ott menet, nálam is menni fog, sőt megy is.

Mindent összegezve mivel nem tudom megint, mikor jutok fel, jó volt a napom. Nagyon jól éreztem magam, hosszú és sűrű, de annál tartalmasabb, és töményebb volt. Mint minden egyes szabad szombatom.

Viszont volt valami, ami nem tudom igazán mi váltotta ki, lehet a felgyülemlett dolgok egyvelege vagy más, de kicsit úgy csak ültem és bámultam magam elé. Kicsit magamba fordultam, úgy is mondhatom.

Hazaérve is Picúr nagyon örült nekem, és azért akkor jó volt, de este még nem volt valami kerek a pici lelkemmel, de alvás óta azért jobb egy fokkal.

Szóval örülök, hogy kimozdultam, nem mondom azt, felvagyok töltve 100%-osan, de jó volt. Kicsit jobban vagyok most. Aztán hamarosan beindul az élet minden téren, Óvoda, Bölcsöde. Csak nekem tűnik úgy, vagy tényleg elszaladt ez a nyár?

Valahogy gyorsabban mint szokott. Mire észbe kapunk már lassan December, de tényleg. Nem is gondoltam, hogy ebből három olddalas élmény beszámoló lesz. :)