Újra itt.
Szóval, mielőtt a kijárási tilalom berobbant volna azzal szerettem volna kezdeni, hogyan jártam tegnap.
Pár napja bedöglött a tévénk kapcsolója, csak egy csatornát tudunk nézni mert magán a tévén nincs léptető.
Tehát neki ültem én kis naiv mesét nézni. A Hercegnő és a Békát.
A fiammal ugyanis egyik kedvenc volt, sokszor néztük. Honnan tudom, hogy kedvenc? Mikor akkor pihent a legjobban, a pocakban.
Nos, aki látta annak nem kell magyaráznom, de a végén van egy olyan rész mikor az Árnyember aki Vodooval foglalkozik eltapossa a Szentjánosbogarat aki hőseinknek akar segíteni.
Erre én, elkezdek sírni, mint egy nyolc éves xD
Párom meg konkrétan felugrott majdnem eldobva a Tabletet azt hitte oltári nagy baj van. Én meg szipogok és mondom neki, nincs semmi baj csak a mesébe eltaposták szegény Szentjánosbogarat.
Gondolhatjátok xDDDD
A párom meg, úristen csak ennyi? Azt hittem fáj valamid, vagy baj van xD
Haljátok az - az oltári nagy megkönnyebbülés a fején. De nekem is, mert engem is úgy meglepett ez az egész. :DDD
Na, hát igen, tényleg minden mennyiségbe megkapom azt az igazi áldott állapotot. xDDDD
Kérdés: Akkor mit lehet nézni, hogy ne bőgjek, mert a Disney mesék 98%-ában van valami megható dolog. :D
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.