(25.)

Halli!

  Na szóval két nap és ki tudja mennyi idő után, nehéz szülés volt de ismételten összehoztam két Css kódot. Voltak gondok, problémák, stb. De végül is ilyen lett. Jó rég nem kódoltam már, ilyennel meg már utolsó időkben kezdtem el foglalkozni, képezni magam, szóval teljesen meg vagyok elégedve a kapott eredménnyel. :D

A blog bejegyzésre kanyarodva.

Szombat óta azért dolgoztam kicsit, csak a nemerys-en. Melegen ajánlom ha most vagy te is állapotos a Egyszer egy kismama… című bejegyzésem. Elég velős, lényegre törő, képekkel tarkított szösszenet lett.

Általánosságban, pakolok, teszek, veszek rendezkedek. Telnek a napok, pocak lassan kerekedik, szíven esténként néha egy órát rakoncátlankodik. Front, vagy isten tudja. De napközben teljesen jól vagyok, nagybaj nem lehet. Védőnő is annyit mondott, amíg nem vérzek, nem görcsölök, nem vagyok amblok rosszul bármitől lehet. Túlzott hajtás, kevés pihenés, stressz – itt nem tudom mire gondolhatott stresszre mondjuk, a fiammal elég sokszor vannak parázsviták… -.

Szóval ma, hétfőn eldöntöttem, hogy csinálok egy cukor nélküli napot – nem mintha baromi sok cukrot vinnék be, az elsővel, sokkal cukrosabb volt az életem még is nem volt ilyen -  de aztán rájöttem ez nem is olyan egyszerű. xD

     Ez konkrétan olyan mint a só című mese, mikor semmiben sincs só. Itt se tea, se limonádé, se csoki, se érdes példa lekvár, semmi.

Reggelire két muffin, aztán normális reggeli utána tea kis cukorral mint mindig, aztán kezdődhet a simán víz persze felforralva.

Na ezt keményen délután ötig bírtam amikor már két kocka csokit lenyomtam, amire elkezdtem szomjazni. Most két csésze sűrített paradicsom után kezd szűnni az állapot bár picit szomjas, vagyok még. Most blog írás közben kis limonádét minimális cukorral engedélyezek a szervezetemnek.

      Az egyik ismerősöm ajánlása után idézem: A drogosok sem egy nap alatt mosódnak ki, ergó ez tényleg más terhesség a cukros dolgokra kicsit oda kell figyelni.

De ő is mesélte, hogy neki ez a jelenség egy hónapig minden éjjel volt, ő volt mindenhol konkrétan mikor kiderült, hogy olyan front érzékeny lett a gyerek, meg mellette is volt még két gyerek, tehát a hajtás is, hogy azért volt mindez. Mivel mini manó mellet ritkán sziesztázhatok, és este aludhatok, de van amikor rosszul alszom ez nem azonnal, hanem utólag igazolja meg magát.

Szóval szemmel tartok minden lehetőséget, aztán jövő héten úgy is megyek a doki nőmhöz ha nem javul a dolog megjegyzem neki, járvány idején előbb máshoz úgysem jutok.

Itt tartunk most, amúgy jól vagyunk minden rendben, más jelenség nincsen. Minimális görcsök, lábba, kézbe, nem állandóan, időszerűen, műtött helyeken.

Semmi fenyegető.

Más amiről szót szeretnék ejteni, sokat agyaltam rajta külön bejegyzést ejtsek-e róla vagy ne. De végül, úgy döntöttem, igen, ez külön poszt lesz, szóval érkezem vele. Amúgy igen, jól sejted, ha nem sejted megsúgom, miután a telefonon láttam az Oscár díjas beharangozását kíváncsiságból rákattintottam…

Szóval, érkezik a Tomi és a Vírus mega poszt…

2020